10 különböző történelmi jelentőségű lelet döntheti meg az emberi történelem legnagyobb dogmáit!
Léteznek olyan történelem előtti leletek a világban, melyek egyértelműen jelzik az emberiség számára, hogy nem mi voltunk az egyetlen civilizáció a Földön.
Sőt, mi feltehetően csak örökül kaphattuk ezt a bolygót egy olyan ősi világ szülötteitől, melynek nyomait mára csaknem teljesen eltörölte az idő.
Azonban néhány, a történelmünk idővonalát meghazudtoló lelet rendre kiköveteli magának, hogy újra gondoljunk mindent, ami a múltunkkal kapcsolatos!
Piramis kezdemények Egyiptomban
Az egyiptomi piramisok kapcsán szokták megjegyezni, hogy ezek a világ legrégebbi piramsai. Az igazság az, hogy találtak már ezeknél is jóval régebbi piramisokat, szeret a világban, ráadásul komoly bizonyítékok vannak rá, hogy ezeket is jóval korábban emelhették.
A Nílus alsó folyása melletti sivatagról készült műholdképeken szenzációs, eddig nem kutatott struktúrákat fedeztek fel korábban.
A hatalmas, háromszög alakú fennsík több ősi térképen is piramisként van jelölve. Ráadásul sokkalta nagyobb, mint a mai ismert legnagyobb piramis, a gízai nagy piramis.
Fél millió(!) éves alagútrendszerek
A Föld mélyén már több helyen felfedeztek olyan ősi alagútrendszereket, melyek egyes szakaszai néhány tízezer évesek, és vannak olyanok, melyek jóval meghaladják időben a társadalmakba rendeződni képes modern ember kialakulását.
Egyes régiókban ugyanis az alagutak kora meghaladja a fél millió évet is.
Csak a tisztánlátás végett: az emberek elődje, a Homo erectus 1 vagy 2 millió évvel ezelőtt alakult ki Afrikában. Rengetege idő kellett ahhoz, hogy ezek fölegyenesedjenek elkezdjenek komolyabb társadalmakba rendeződni, és megtanulni az eszközöket bonyolultabb műveletekre használni.
Dr. Alexander Koltypin archeológus szerint ezeket az alagutakat vagy nem emberek építették annak idején, vagy pedig egy olyan emberfaj, mely előttünk létezett a Földön…
1,7 millió éves híd, az emberiség előttről
A legnagyobb régészeti vitákat kiváltó, Indiában található struktúra az az 1,7 millió éves, mesterséges híd, melyet sokan csak Ádám hídjaként emlegetnek. A vizsgálatok és műholdas felvételek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy mesterséges struktúráról beszélhetünk, amit intelligens lények alkottak.
A helyet szokták még Ráma hídjának is nevezni. A mai napig nem egyértelmű, hogy jöhetett létre.
Ugyanis 1,7 millió évvel ezelőtt az emberiség még sehol sem volt, legalábbis semmiképpen nem tudtunk volna komoly, összetettebb társadalmakat alkotni. A civilizáció hajnalát megelőző időszak volt ez…
Ősi atomrobbanás nyomai
Egyiptom és Líbia között fekszik a Nagy-homoktenger. Ez egy 650 x 300 négyzetkilométeres homokos terület, ahol több milliárd apró, ősi üvegdarabka hever szétszórva.
Ez a „természetes” üveg felkeltette a kutatók és régészek figyelmét, és geológusokkal társulva vizsgálták meg őket. Több mint ezer tonna ilyen üveget találtak szétszórva a több száz kilométernyi sivár sivatagban.
Az üveg eredetét nem ismerik, keletkezhetett villámcsapás, vulkáni tevékenység, vagy meteorit becsapódás eredményeként. Nagy hőhatású folyamatok során alakul a homok üveggé. Korát a tudósok 26 millió évesre becsülik. Korábban meteorit becsapódásra tippeltek, de nem találtak becsapódási krátert.
Sokan úgy gondolják, hogy egy óriási ősi atomrobbanás eredményeként keletkezett ez a rengeteg üvegrészecske a sivatagban.
A gizai nagy szfinx
A gizai nagy szfinxel kapcsolatban nagyon sok sejtés van afelől, hogy sokkal régebbi lehet a koránál. Egyesek szerint akár 10-14.000 éves is lehet, vagy még ennél is régebbi.
Egyiptom történelme nem éppen úgy szól, ahogyan azt az ottani, főleg egyiptomi származású régészek állítják.
Közismert tény, hogy a régészek közül sokan muzulmánok, az egyiptomi régészek közül a 3/4-ük muzulmánnak vallja magát. Minden önmagában nem mond sokat, de ha hozzávesszük, hogy a Korán kimondja, hogy a teremtés 6000 évvel ezelőtt indult meg, mint folyamat, már érdekessé válnak a dolgok.
Ha egy kicsit agyalunk, rájövünk, hogy a muzulmán régészek nem határozzák meg 6000 évnél régebbinek ezeket a piramisokat, hiszen azzal saját szent könyvüknek mondanának ellent, ami hatalmas bűn.
Az Al-Naslaa megalit
Az Al-Naslaa lelet nem csak azért különleges, mert nagyon régi, hanem azért, mert a modern lézeres technológiát meghazudtoló eljárással készülhetett egy olyan korban, amiről mi úgy tudjuk, hogy nem volt elérhető az elektromosság.
A szóban forgó Al-Nasla Szaúd Arábiában található, és rengeteg különféle bizarr elmélet kering arról, hogyan hozhatták létre az egykori készítői. Egyet azonban leszögezhetünk.
A modern régészetnek és a tudománynak nincs magyarázata rá. Közel tökéletes van elvágva, mértanilag a középpontban. Bár ma a megalitet elnézve nem úgy tűnik, mintha a vágás pontosa középen lenne, de ha jól megnézzük, hogy mennyit kopott a monolit bal oldala, könnyen rekonstruálni kehet, milyen lehetett eredeti állapotban.
Sok helyen még vízmértékkel is lemérték, és tökéletes derékszögben van a vágás. Mintha egy szupertechnológián alapuló nagyüzemi gép csapta volna ketté a több tonnás sziklát…
A Pilis rejtett piramisai
Régóta szóbeszéd járja hazánkat arról, hogy a Pilisben rejtett struktúrák, vagy akár piramisok is jelen lehetnek a Pilis hegyeinek belsejébe rejtve. Ezeket különféle korábbi, történelmi feljegyzések, és egy régebbi térkép is igazolja.
Amikor háborúk dúltak a Földön, addig a Kárpát-medencében, különösképpen ebben a régióban tilos volt fegyvert hordani. Az ősi szakrális világ hatalmas természetes temploma volt ugyanis ez, amit mindenkinek tisztelnie kellett.
Ilyen, és ehhez hasonló legendák terjedtek el az elmúlt évszázadokban a Pilissel, és azok furcsa, piramisra emlékeztető hegyeivel kapcsolatban.
Az itt megtalálható struktúrákról egyes mondák azt beszélik, egyes szakemberek úgy sejtik, hogy régebbiek lehetnek az emberi civilizációknál is…
Falu, mely régebbi az egyiptomi piramisoknál
Brit Kolumbia közelében, a Trinket szigeten valami olyanra bukkantak, mely mindennél régebbi, és egy letűnt civilizációról árulkodik.
Egy olyan 14.000 éves falu maradványairól van ugyanis szó, mely akár az egyiptomi piramisoknál is régebbi lehet.
A falut mind a mai napig a történelem egyik legrégebbi ismert, fejlett falujaként emlegetik egymás között a régészek és a tudomány. Feltehetően az Észak-Amerikát meghódító népek legelső nyomai is lehetnek, de pontosat nem tudni.
A bizarr falucska romjain, és az ott fennmaradt tárgyakon át egy időablak nyílik a piramisok építésének előtti időkbe.
290 millió éves emberi lábnyom
Létezik egy 290 millió éves lábnyom maradvány, mely bizonyíthatja, hogy a Földön az ember előtt, és talán még Ádámot és Évát megelőzően is élt egy különös, emberszerű civilizáció.
A lányomra Új Mexikóban találtak rá még 1987-ben. A lábnyom egy olyan földrétegben volt, ami a Perm időszakból származott. A perm vagy permi földtörténeti időszak, amely 299 ± 0,8 millió évvel ezelőtt kezdődött és legalább 251 millió éve végződött.
A lányom egyértelműen nem volt hamisítvány, hiszen ehhez a földalatti zárványhoz a permi időszak óda senki nem nyúlhatott hozzá.
De akkor mégis kinek a lábnyoma ragadt bele a földbe 290 millió éve?
Több ezer km-es falak a világóceánok mélyén
Egyre több régész és szakember beszélt az elmúlt években a Csendes-óceánon végig húzódó óriási struktúráról, melyek feltehetően mesterséges eredetűek. Olyan gigantikus, a világ óceánjai mélyén végighúzódó falról van szó, mely nagyobb lehet a Kínai Nagy falnál is.
A hatalmas fal több kilométer magas lehet, és szélessége is igen impozáns: több száz méteres lehet a vastagsága.
Azt senki sem tudja megmondani, hogy mennyire idősek ezek a falak. Egyesek szerint ki lehetne számolni a falon lévő, növekvő algák és egyén tengeri növényzet állapotából. Vannak, akik szerint ezt meg is tették, és több millió éves életkor jött ki.
Kik építhették? Hiszen több millió évvel ezelőtt nem volt az ember ilyen szerveződési szinten. Mi több, épphogy lemászott a fáról.
OSZD MEG másokkal is!